Mitől számít valaki űrhajósnak? Űrhajós-e az a jelölt, akit még csak felkészítenek az utazásra; és űrhajós-e az űrturista? És egy extrém-sportoló, aki a világűr pereméről szeret ugrálni mindenféle rekordokat megdöntve?
Az Endeavour űrsiklót kísérettel és nagy figyelmességgel szállították el új otthona, a California Space Center felé.
Ha már űrkutatás és űrhajózás, akkor nem tehetjük meg, hogy a rakétákról ne ejtsünk pár szót. És, hogy a fontosságuknak megfelelően kezeljük őket, a most induló, több részesre tervezett poszt fő témája a rakéta ( történelme, elmélete, múltja, jelene és jövője ) lesz.
Égi kísérőnk az emberiség története során fontos szerepet töltött be a különböző kultúrákban. És nem csak a Pink Floyd fantáziáját mozgatta meg annyira, hogy a poszt címében is szerepelő néven albumot adtak ki ( https://www.youtube.com/watch?v=XiimzQ0KqBA&noredirect=1 ), de a korai időkben istenségként tisztelték, majd áltudományos, illetve a későbbi időszakokban tudományos kutatások alapjául szolgált. Emellett az irodalomban is több, kultúránk kincsei közt nyilvántartott alapmű témája lett. Odavoltak érte a sumérok, az egyiptomiak, a görögök, a keleti és a nyugati kultúrák egyaránt. Manapság az hétköznapi emberek leginkább a horgászattal, az ár-apály jelenséggel és a nők menstruációs ciklusával hozzák leginkább összefüggésbe. 
De ami évezredeken át a leginkább megmozgatta a képzeletet - nevezetesen, hogy mi is van a Földről soha nem látható túlsó oldalon -, arra pontosan 53 évvel ezelőtt a szovjet Hold-program (Luna) adta meg elsőként a választ. Persze nem is USA lenne USA ha ezt mára már ne a saját eredményének tartaná, de mi maradjunk meg annál, hogy a szovjetek voltak az elsők és slussz. És foglalkozzunk a jó öreg Luna-programmal.
AZ alábbi képen technikusok illesztik rá a Dragon űrkapszulát a Falcon 9 rakétára a Space X létesítményén, Floridában. A Dragon 1000 kg-nyi ellátmányt tud majd vinni a Nemzetközi Űrállomásra. A start ideje október 7.-én, 08:35 perckor lesz Cape Canaveral-on.
Rendkívüli videó egy rendkívüli csapattól egy rendkívüli csapatról.A közelmúlt NASA-s eseményei megihlettek már többeket, így született repülésirányítóról mém, vicces fotó a marsjáró Curiosityről, most pedig itt a NASA rap is. Egyébként a paródiának is beillő alkotás tetszik az űrkutatási hivatalnak, nem hiába: a népszerűségnek még a humor is jót tesz. Nézzétek, osszátok!
1957. október 4.-én sikeresen indították az első működő kozmodromról, és sikeresen pályára is állt a Föld első mesterséges holdja, az első tárgy, amely elhagyta a légkört: a Szputnyik 1.
Súlya alig volt 83 kiló, gömb alakú testéből pedig négy, egy méternél valamivel hosszabb antenna nyúlt ki, ás sugározta a jelet, amely ékes bizonyítékául szolgált a szovjet sikernek: bip, bip, bip.
A Szovjetunió a Szputnyik felbocsájtásával elindította űrprogramját, melyben évekig vezető szerepre tett szert, és minden elsőséget begyűjtött az űrhajózás kezdeti szakaszában. A Szputnyik, a későbbi űrhajótípusok, és a többlépcsős hordozórakéta pedig nem jött volna létre Szergej P. Koroljov zseniális rakétamérnök nélkül, akinek személyét olyannyira titokban tartották, hogy csak a Főkonstruktőr névvel lehetett illetni. A Szputnyik 1-et hamarosan több, nagyobb, más funkciót betöltő mesterséges hold követte a sorban... erről még később posztolunk.
1935. október 3.-án született az Észak-Karolinai Charlotte városban az az amerikai űrhajós, aki tizedikként lépett a Hold felszínére.
Charles Duke az amerikai légierő ezredese. Űrhajós kiképzése az ötödik amerikai csoportban kezdődött meg 1966. április 4.-én. A kiképzés sikeres teljesítése után ki is jelölték tartaléknak az Apollo 13 holdkomp-pilóta helyére, de kanyaró miatt helyét Jack Swigert vette át. A dolog érdekessége, hogy repülésre eredetileg Kenneth Mattingly-t jelölték, de Duke kanyarója miatt az arra nem immunis Mattingly-t is lecserélték. Utólag akár még szerencsésnek is tekinthető a betegség, hiszen az Apollo 13 soha nem szállt le a Holdon, Duke viszont igen, méghozzá az Apollo 16 holdkomp-pilótájaként. A csapat parancsnoka Jonh Young volt, ők ketten összesen 71 órát töltöttek a Holdon, ebből felszíni űrséta keretein belül pedig (3 alkalomnyival) 20 óra 14 percet.
Charles Duke végül összesen 11 napot, 1 órát és 51 percet tartózkodott a Földön kívül. 1976-ban elbúcsúzott a NASA-tól valamint a hadseregtől is, és cégigazgatónak állt. Ma ünnepli 77. születésnapját.
Emlékszünk még rá, amikor az űrhajózás kezdeteiről olvasva azt írták, hogy az ideális űrhajós-jelöltnek átlagos súlyú, tökéletes fizikai állapotú, pszichológiailag terhelhető, kivételesen intelligens vadászpilótának kell lennie? Nos, van, ami ma sem megy másként, de akad, ami időközben változott. Részletek az alábbi ábrán:
